Magyar Péter kezdő 11-e: ezt gondolja a világról a Tisza Párt elnökének tanácsadója

Már most is magas pozícióba került, de még magasabbra törne Bódis Kriszta, a Tisza Párt és Magyar Péter társadalompolitikai szaktanácsadója, aki korábban jelezte, „nem ugrana el a miniszteri pozíció elől”. Ennek fényében érdemes megismerni Bódis gondolatait olyan kulcsfontosságú kérdésekről és fogalmakról, mint a migráció, a rezsicsökkentés, a család, az LMBTQ-mozgalom vagy épp az ember. 

Szó szerinti idézetek következnek Magyar Péter szakemberétől. Íme! 

Írói pályájának kezdeteiről: 

„16 évesen eldöntöttem, hogy bár semmilyen támogatásom nincs, én elismert művész leszek. És én nem azt gondoltam akkor ezzel, hogy egyszerűen híres a hírnévért magáért, hanem hogy olyan jókat fogok írni, alkotni (akkor még festettem is), hogy az leszek, mert az vagyok.” 

A családról: 

„Hiszen a logisztika és a támogatás nagyot lendíthet azon, hogy egy nőnek ne kelljen feladnia a céljait, és szeretetet, gondoskodást tudjon adni a gyerekeinek. Máig vallom, és saját tapasztalatból tudom, hogy ezt nem feltétlenül egy klasszikus családi fészekben és családi konstellációban lehet elképzelni, sőt megvalósítani, de az eredmény semmivel sem lesz kevesebb.”

Az emberről:

„Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.”

A migrációról:

„A migráció nem válság, hanem esély. Esélyt ad arra, hogy tegyük, ami alapkötelességünk: oszd meg ember-testvéreddel amid van, amire szüksége van! Ha erre a hétköznapi gyakorlatra épül a társadalom, akkor a – cselekvésben életre kelő, mindent átitató, tudatos – szeretet feléd is visszaáramlik. Éljünk ezzel a csodálatos eséllyel!”

és megint a migrációról: 

„Álvalóság, hogy a bevándorlók terroristák, de valóság, hogy a migráció kihívásaira becsülettel és emberséggel reflektálni kell, és igazat mondunk, ha az okokat feltárva felhívjuk a figyelmet a felelősségünkre, arra, hogy mit tehetünk és kell tennünk azért, hogy minél kevesebb ember veszítse el megélhetését, hazáját, reményét a jobb életre, ott ahova született, de ott is, ahova a sors vetette”.

A rezsicsökkentésről (2:23:55-től): 

„Gondold el, micsoda tudatformálás a rezsicsökkentés, arra ráállítani az embereket, hogy neked jogod van kevesebbet fizetni az energiáért. És hogyha te kevesebbet fizetsz, az egyenlő jó dolog, pedig van, amikor, ha többet fizetsz valamiért, az sokkal jobb dolog. Egyrészt a valósághoz igazodik. Ha egyszerűen nincs annyi energia, akkor én miért fizessek kevesebbet? Hosszú távon magamnak fogok rosszat csinálni, mert el fogom hinni, hogy tényleg ennyi van. Ez nem egy megújuló forrás.”

Nyitókép: Bódis Kriszta Facebook-oldala